“It has been said that something as small as the flutter of a butterfly's wing can ultimately cause a typhoon halfway around the world.” (Chaos Theory)
“Egy olyan apróság, mint egy pillangó szárnyának rezdülése, akár tájfunt is okozhat a világ túlsó felén.” (Káoszelmélet)
A Techonomic Index szerint a technológiai vívmányok négyből három embert közelebb hoztak a családjukhoz, a Samsung magyarországi reprezentatív kutatása szerint. Egy másik kutatás, amit a napokban olvastam, pedig azt bizonyítja, hogy négyből három ember fél megszólalni a nyilvánosság előtt. Egy harmadik, tegnap végbement, angol tudósok által lefolytatott elemzés szerint, négyből három angol csapat képviselteti majd magát a Bajnokok Ligája legjobb 16 csapata között. Ez kerek 75%-os teljesítmény, ami egy érettségin erős négyest ér, egyetemen meg gyenge hármast. Hogy ti a négy csapat őszi, nemzetközi kupaszereplésére mit adnátok, a kommentek között várjuk tőletek. Mi inkább arra koncentrálnánk a tovább után, hogy „mi lett volna, ha…” Alternatív hírek, egy másik, párhuzamos univerzumból.
Aki látta a Pillangóhatás című filmet, vagy ismeri a káoszelméletet – esetleg jobban szemügyre vette a fenti idézetet – az tudja, hogy az apró történések egy-egy meccsen vagy sorozaton belül, végzetes és örökös következményekkel járhatnak a csapatokra és a szurkolókra nézve. Így is volt a Manchester City esetében is, akik – bár már bebiztosították továbbjutó helyüket a csoportjukban – az első hely szempontjából nem a saját kezükben volt a sorsuk. Mindenképpen nyerniük kellett a Borussia Mönchengladbach ellen hazai pályán, és reménykedniük, hogy a tavalyi döntős Juventus, a Sevilla otthonában vereséget szenved.
Természetesen – bár erős csapat a Sevilla, de – a Juve profibb csapat annál, mint hogy hagyott volna akár csak egy pontot is veszni Spanyolországban: a 25. percben egy védelem mögé belöbbölt labdából és gyönyörű összjátékból Morata szerzett vezetést az Öreg Hölgynek. Bár a második félidőben a hazai csapat a volt Juvés Llorrente találatával egyenlített, a hosszabbítás perceiben, tipikus olasz csapatként behúzta a győzelmet a torinói gárda, ezzel a csoport második helyén tartva Manchester kékebbik felét. A hétfői sorsolás előtt semmit nem lehet jósolni, de annyi bizonyos: a City egyik csoportgyőztes ellen sem mehet majd biztosra. És ahogy a szerencséjüket ismerjük a BL-ben, elég elképzelhető, hogy ismét a Barca vagy a Bayern jöjjön szembe velük…
Viszont szurkolni fogunk nekik – igen, így mindnyájan a blog szerzői közül – hiszen egyedüli angol csapatként maradtak állva a legnevesebb európai kupasorozatban. A városi rivális United 3-2-es vereséget szenvedett Wolfsburgban, és mivel az Eindhoven legyőzte a CSZKA Moszkvát, a Vörös Ördögök csak az Európa Ligában folytathatják tavasszal. Ez, van Gaal utóbbi hetekben/hónapokban mutatott formáját nézve annyira azért nem volt meglepő.
Az azonban már sokkal inkább, hogy Arséne Wenger Arsenalja képes volt kiesni az Olympiakosz és a Dinamo Zágráb nevével fémjelzett csoportból. Az utolsó fordulóra kanyarodva a feladat az Ágyúsok saját kezében volt. Minimum két góllal, vagy 3-2 arányban le kell győzniük a görögöket idegenben, és továbbjutónak mondhatják magukat. Bár rettentő sok sérüléssel kellett megbirkóznia az észak-londoniaknak, ez talán tekintve az elmúlt 15 évet már egyáltalán nem újdonság sem a szurkolóknak, sem a szakértőknek. Az viszont bizonyos, hogy ennek a keretnek, ez a görög csapat még a sérülésekkel együtt sem kellett volna, hogy gondot okozzon. Mégis okozott.
Bár Olivier Giroud ihletett formában játszott és több nagy helyzete is akadt, a görögök kapusa Roberto mindent hárított. Egészen az 50. percig, amikor is Campbell zseniális labdájára érkezett a francia és megszerezte a vezetést a vendégeknek. Az Arsenal ezután is folyamatos nyomás alatt tartotta a hazai kaput, Monreal lövésénél például úgy tűnt, az egyik védő kezéhez ért a labda, de Rizzoli sípja néma maradt. Sok londoni szurkoló fogja még reklamálni ezt a vitatott esetet, de ami tény: a továbbjutás nem itt úszott el, hanem Zágrábban, vagy az Emirates-beli 2-3 alkalmával…
És hogy teljes legyen az angol katasztrófa: José Mourinho Chelsea-je ezúttal a nemzetközi porondon is bizonyította, hogy az idei nem az ő évük volt és nem is lesz már az. Ezúttal a Porto látogatott a Stamford Bridge-re, ahol a londoni kékeknek már a döntetlen is elég lett volna a csoport második helyéhez. Ez a Bridge azonban már nem az a bevehetetlen Bridge, mint amelyik a tavalyi évben, vagy a 2012-es menetelés alkalmával volt. Mourinho az elejétől kontrákra rendezkedett be, ami a háromvédős portugálokkal szemben nem is volt rossz ötlet. Viszont elől az a Diego Costa kezdett, akinek idén az égegyadta világon semmi nem jött eddig össze. Tegnap sem: már a 12. percben egyedül vezethette a labdát Casillas-ra, aki azonban lábbal hárított, majd Marcano tisztázott.
Alig tíz perccel később a spanyol csatár saját válogatottbeli csapattársán vezette le a szezon összes feszkóját: nemes egyszerűséggel felrúgta a labdát a kezében tartó San Ikert, amiért a bíró azonnal le is zavarta a pályáról. 70 perc emberhátrányban egyik csapat ellen sem egyszerű, de a tegnapi Chelsea-nek a tegnapi Porto ellen egyenesen lehetetlen feladatnak bizonyult.
A vendégek a 60%-os labdabirtoklási fölényüket a 78. percben gólra váltották: a csereként beállt Tello játszott Yacine Brahimihez, aki zseniális mozdulattal, kapásból zúdított védhetetlen lövést Courtois hálójába. José ezután kénytelen volt elővenni szokásos taktikáját hátrányban, jöttek is a felívelések a becserélt Rémy-re, akinek 5 perce lett volna megváltani a világot. Nem sikerült, így a portugál menedzser dicstelenül búcsúzott a Ligakupa után a Bajnokok Ligájából is – és erősen kérdéses, meddig tűri ezt még Roman Abramovics.
Mérleget vonva: mély gödörben az angol labdarúgás, melynek négy elit csapatából mindössze egy élte túl a csoportkört. Külön érdekes, hogy mely csapatok jutottak tovább az angolok kárára. PSV Eindhoven, Olympiakosz, Dynamo Kijev - bár hatalmas múlttal, de annál kisebb jelennel rendelkező csapatok. Elképzelhetetlen, hogy ezután a szégyenletes produkció után ne jöjjenek hatalmas és átfogó reformok a Premier League-ben - szükség lenne rájuk, minél előbb.
Várunk vissza, világ legjobb bajnoksága!