Ipari famegmunkálók, akiknek véletlenül kijött a lépés, a nagyok csődjének köszönhetően képbe került újgazdag kiscsapat, a bírók által szemenszedett csalással megtolt tündérmese. Esetleg a jövő csapatépítésének példás útja, Disney-filmre kívánkozó csoda, klasszis edzővel és néhány finomra csiszolt gyémánthoz hasonlítható játékossal megspékelve. A Leicester City megítélésében nincsen középút: vagy szívből rühelli őket az ember - ez a ritkább -, vagy fenntartások nélkül megadja magát a könnycsatornáira nehezedő nyomásnak, és gyermekkori rajongásának minden szövetével a csapatra aggatja szerelmes érzéseit. Hajtás után nem igazságot tenni próbálunk, hanem megvilágítunk néhány olyan tényt, amely talán kevésbé vált ismertté a XXI. század eddigi legnagyobb sportcsodája kapcsán. II. rész, taktika.
Az első epizódban bemutattuk, hogyan alapozhatja meg egy klub hosszú távú sikereit a felderítés prefesszionális tervezése. A Leicester évek óta komoly pénzt tol abba, hogy berobbanás előtt álló, fiatal, a piac által jellemzően alulértékelt fiatalokat figyeljen meg, és igazoljon le éppen a legjobb időpontban. De fontos látnunk azt is, hogy mindez mit sem ért volna, ha a szakmai stábnak nincs elképzelése arról, hogyan akarja és tudja alkalmazni a megszerzett játékosokat.
Kívülről nézve ez egy egyszerű folyamat, de valójában legalább egy tucatnyi ember összehangolt, részletesen megtervezett és kiválóan szervezett munkája szükségeltetik hozzá. A futballban is az adatforradalom korát éljük, a statisztikusok bármit meg tudnak mondani egy adott játékosról, a fő kérdés tehát nem az, hogy mennyi információ áll a rendelkezésünkre, hanem, hogy azokat miképpen használjuk fel a saját sikerességünk hosszú távú biztosítása érdekében. Magyarul: a sikerességhez első körben a megfelelő kérdéseket kell feltenni, és ha ez sikerül, csak akkor lehet nekifeküdni a megfelelő válaszok keresésének.
Edzésen is folyamatosan forog a kamera
A Leicesternél már a másodosztályban komoly hangsúlyt fektettek az adatelemzésre, majd Nigel Pearson regnálása alatt külön kis csapat állt össze annak érdekében, hogy az így szerzett tapasztalatok minél szervesebben beépüljenek a szakmai munkába is. Néhány év alatt kialakult a ma is alkalmazott munkamódszer, ami gyorsan és hatékonyan bocsátja az első csapat edzőinek rendelkezésére az elemzők által feltárt összefüggéseket. Az adatok böngészése ráadásul nem csak az esetleges kiszemelt játékosok leigazolása előtti kutatómunkában jelenthet segítséget, de a meccsek közötti felkészülést is segítheti.
"Fókuszáltan, és azonnal kezdjük az elemzést a következő meccsre, hogy a szakmai stáb a lehető leghamarabb szintetizált, fókuszált anyagot kapjon a keze alá a felkészüléshez" - meséli Andy Blake, az első csapat elemzője. Az ő feladata rendszerint az, hogy ronggyá elemezze az ellenfél három megelőző meccsét, majd a végeredményt megossza a csapat iBook-rendszerén, ahol minden edző egyetlen kattintással hozzáférhet. Blake a munkája során négy fázisban elemzi az ellenfél játékát:
a) hogyan hozzák ki a labdát a saját védőharmadukból,
b) hogyan valósítják meg az átrendeződést támadásból védekezésbe,
c) milyen felállásban védekeznek labda nélkül,
d) milyen stratégiát alkalmaznak pontrúgások esetén?
"Ezek a legfontosabb összetevői a játéknak. Nagyon gyakran alkalmazzuk a letámadást, mint az ellenfél összezavarásának eszközét, ezért mindenképp tisztában kell lennünk azzal, milyen sémák mentén hozzák ki a labdákat a saját térfelükről, milyen berögzült mozgásaik vannak, kik, és mikor lépnek vissza a labdákért. Az átrendeződés a mi játékunknak is kulcseleme, legtöbbször villámgyorsan át akarjuk vinni a labdát a pályán, ezért tudnunk kell, az ellenfél milyen mozgásokkal áll át védekezésből támadásba, és mely pontokon a leginkább sebezhető ilyenkor. A pontrúgások ebből a szempontból külön kategóriát képviselnek, mivel könnyen olvashatóak, és viszonylag nagy hatásfokkal lehet készülni rájuk az edzéseken" - teszi hozzá Blake. A Leicesternél egyébként minden edzést tucatnyi kamera rögzít, a játékosok teljesítménye így könnyen mérhető, sőt, a meccsek előtti videós elemzésekben is felhasználható. Ez akár a kezdő sípszó előtt pár perccel is elérhető, így az utolsó pillanatig van lehetőség finomítani a felkészülést.
Az elemzésből természetesen a vezetőedző is kiveszi a részét, a rendelkezésre álló temérdek adatból jellemzően neki kell kiválasztania azokat, amelyek igazán fontosak lesznek a mérkőzésen. Nem kell óriási dolgokra gondolni, de sok esetben olyan apróságokon is eldőlhet egy meccs, mint, hogy tudja-e a csapat, hogy ez ellenfél melyik szélsőbekkje szeret gyakrabban beadni, vagy melyik középső középpályás passzol többet a centrális zónában.
Az elemzés nagyjából 3-4 napig folyamatosan zajlik, Blake egy kifejezetten taktikai feladatokkal megbízott elemzővel is egyeztet, péntekre pedig már minden létező információ - beleértve az ellenféllel vívott néhány közelmúltbeli meccs fontosabb jeleneteinek vágott verzióját is - a szakmai stáb rendelkezésére áll. Az utolsó, jellemzően pénteki edzésen aztán ezeket az anyagokat felhasználva tart taktikai értekezletet a menedzser.
Élő elemzés a szünetben? Igen, simán
A hazai meccsek az elemzés szemszögéből még több lehetőséget kínálnak. A Leicesternél nem csak külön lelátórészt építettek az elemzőknek a valós idejű, fókuszált munkavégzéshez, de folyamatos az összeköttetésük az öltözővel is, így a félidőben néhány perc alatt személyes elemzéseket és kivágott jeleneteket tudnak az egyes kulcsemberek rendelkezésére bocsátani. Ha az edzőnek van egy megérzése a játék folyásának kulcs tendenciájáiról, két perc alatt meg tudják cáfolni, vagy éppen alátámasztják a megfelelő statisztikai adatokkal. Ez nagyon komoly kapaszkodót ad edzőnek és játékosnak egyaránt, nem is beszélve arról, hogy ez a fajta profi hozzáállás a Premier League-ben is igen ritka.
"Nincs sok időnk megváltani a világot, és fontos is, hogy ne árasszuk el túl sok információval a menedzsert. Kulcspontokat kell megvillantanunk, ki kell szűrnünk a rengeteg adat közül azokat, amelyek érdemben befolyásolják a meccs menetét. Ez nehéz, de fontos feladat, rengeteg pont sorsa múlik rajta" - világít rá Peter Clark, aki kifejezetten a játékosok teljesítményének elemzéséért felel a klubnál.
A meccs lefújását követően azonnal megkezdődik az utólagos értékelés. Az Opta rendszerének jóvoltából nem kell várni az adatokra, szinte minden mérhető valós időben is, az elemzők pedig ennek megfelelően habozás nélkül megkezdik az információ szintetizálását. Hétfő reggelre már fel van töltve a hétvégi meccs teljes elemzése, egyénekre lebontott meccsjelenetekkel, statisztikai adatokkal, külön riporttal mind a négy játékfázisra vonatkozóan.
"Elsősorban arra koncentrálunk, hogy az ismétlődő, rendszerszintű hibáinkat feltárjuk, de ezeknek a jelentéseknek mindig van egy előre meghatározott struktúrája. Milyen helyzeteket alakítottunk ki, hogyan alakítottuk ki ezeket, védekezésben milyen hibákat vétettünk, miért, hogyan valósítottuk meg az átrendeződést, és hogyan alakultak a pontrúgások. Ha a vezetőedzőnek konkrét kérdése, észrevétele van, akkor azt természetesen kiemelten kezeljük" - mondja ismét Blake.
Az elemzés fontos része, hogy csapatrészekre, sőt, szerepkörökre lebontva kínál részletes riportot a játékosoknak. A Leicesternél például gyakori volt - különösen azt követően, hogy Esteban Cambiasso csatlakozott a csapathoz, az argentin ugyanis különösen fogékonynak mutatkozott az ilyesfajta együtt gondolkodásra -, hogy a középső középpályások közösen nézték végig, hogyan teljesítettek az ellenfél hasonló poszton játszó játékosaival szemben. Hasonló módon a védelem is személyre szabott elemzést kap - ez egyébként nem egyedülálló, hallani lehet arról is, hogy a Manchester City-nél Vincent Kompany maga vezeti az efféle elemzéseket védőtársainak.
"Az elemzés hasznosságának kultúráját honosítottuk meg"
Természetesen nem minden játékos és edző egyformán nyitott az újító gondolatokra. A stábnak fontos feladata az is, hogy mindenkinek a saját szintjén tegye értelmezhetővé a rendelkezésre álló adatokat, így nem csak a szakmai stáb és a keret tagjai kapnak különböző stílusú klipeket és riportokat, de az egyes játékosok között is létezik differencia ebben. A fő cél, hogy mindenki elfogadja a munka ezen szegmensének létjogosultságát, és képes legyen valóban hasznosítani a rendelkezésére bocsátott adatokat.
"Minden reggel értekezletet tartunk, amin az összes részleg vezetői részt vesznek. Fontos, hogy egy irányba húzzuk a szekeret, mert minden apróságnak jelentősége lehet a sikeresség szempontjából. Mind azért vagyunk a klubnál, hogy segítsük a menedzsert megalapozott, kellően alátámasztott döntést hozni, de csak nagyon rövid időnk van a meccsek között, így nagyon fontos, hogy hatékonyan működjenek együtt a különféle szervezeti egységek" - magyarázza Clark, aki arra is kitér, hogy a sport tudományos megközelítésének szükségességébe vetett hit mára az egész csapatot körüllengi.
"Ma ez már az identitás, a kultúra része a csapatnál. A terület folyamatosan fejlődik, a játékosok is egyre inkább hisznek a metódusainkban, így idővel még hatékonyabbá tudunk majd válni az adatok felhasználását illetően."
Elemzésből taktika
A szigorú értelemben vett taktika meghatározása természetesen a vezetőedző feladata, de az elemzői gárda minden segítséget megad neki a döntésben. Adam Sadler, a csapat vezető teljesítmény-elemzője egy konferencián konkrét példát is említett erre vonatkozóan: ha például az ellenfél előző három mérkőzésének alapján valós esély van arra, hogy 4-1-2-1-2-es formációban lépjen pályára, akkor az elemzők javasolhatják Claudio Ranierinek, hogy reagáljon erre szélsőinek beljebb tolásával. Így az ellenfél szélső védői kevésbé tudnak részt venni a labdakihozatalokban, és a csapat kénytelen lesz ívelésekre szorítkozni támadásban, ami a Leicesternek kifejezetten kedvező, hiszen a védőik remekül helytállnak a fejpárbajokban.
Ettől függetlenül a Leicester kevésbé a zseniális alkalmazkodásnak köszönhette a bajnoki címet, mint inkább annak, hogy az alapjátéka elképesztő hatásfokkal működött. Ranieri stratégiája négy ponton nyugodott:
1) Stabil védekezés. A formáció megbonthatatlan 4-4-2, a csapatrészek közel egymáshoz, 25 méteres sugarú körön belül minden játékos. A szélek tudatosan feladva, középen rengeteg ütközés, szerelés, labdaszerzés. Okazaki vezetésével a támadók is végeznek védőmunkát - ez alól egyedül Mahrez volt felmentve időszakosan -, így a középpályások közel tudnak helyezkedni a középső védőkhöz, és nincs esély bejátszani a labdát a vonalak közé. A Leicester tudatosan adta fel a labdabirtoklást (a harmadik legrosszabb mutatójuk volt a ligában), és a passzpontossággal sem törődött sokat, ellenben csapatszinten is a legtöbb labdaszerzést valamint szerelést produkálta amellett, hogy Kanté egyénileg is vitte a prímet ezekben a statisztikai mutatókban.
2) Kontrajáték. Vardy szerepe kiemelkedő volt, nem csak a rengeteg gólja miatt, hanem azért, mert, a csapat fantasztikus hatékonysággal játszott az erényei alá. Kiválóan találta meg az üres területeket, a sebessége fantasztikus, és a kevésszer megénekelt első érintése is abszolút elit, amellett, hogy pazarul használja ki a helyzeteit. Ez utóbbi - ha lehet hinni az ún. iparági pletykáknak - állítólag annak köszönhető, hogy az edzéseken folyamatosan csak ezt gyakorolja, és mivel minden edzés minden pillanatát rögzíti az elemzői csapat, kiváló visszajelzéseket kap arról, mire figyeljen hasonló helyzetekben a pályán.
3) Pontrúgások. A Leicester nem sok, de annál fontosabb gólokat szerzett pontrúgások után, kiválóan kihasználva jól fejelő középső védőinek erényeit. Morgan és Huth összesen öt gólt lőtt a szezonban, ezek szinte mindegyike kritikus pillanatban esett - a német védő például a Tottenham elleni meccs eldöntése mellett a City elleni rangadó első gólját is magára vállalta -, arról nem is beszélve, hogy védekező oldalon csak elvétve nyelt be találatot rögzített helyzetből a csapat. Hogy ebben mekkora szerepe van az elemzői rendszer kifinomultságának, azt mindenki döntse el maga.
4) Mahrez. Támadásban egyértelműen a csapat legfontosabb játékosa volt idén. Kevésbé csapatember, mint a többiek a keretben, de a szakmai stáb jó érzékkel ismerte fel, hogy, ha szabadságot kap a pályán a labdával, akkor csodára képes. Kritikus pillanatokban - főleg, amikor tavasszal Vardy már kipukkadni látszott - lőtt gólokat és adott gólpasszokat, folyamatosan nagyon magas szinten játszotta végig a szezont. Felbecsülhetetlen értéke a csapatnak, de mivel ő a legkevésbé szerves része a szigorú értelemben vett csapatjátéknak, talán pótolható. Talán.
A sorozat befejező részében a Leicester pénzügyeit térképezzük fel, és azt is elmondjuk, akadt-e másik olyan csapat a PL történelmében, amelyik megközelítőleg hasonló anyagi hátrányból ért el remek eredményeket a bajnokságban.