Lassan vége. Bő egy hónap múlva befejeződik a Championship 2016/2017-es szezonjának alapszakasza. A hosszú, kegyetlen darálás után már látszik a cél, a fény az alagút végén. Vagy éppen, hogy eljött a lemondás, a beletörődés ideje? Kinek mi az aktualitás. Továbbra is három csapat vív igazán komoly harcot az automatikus Premier League-tagságot jelentő első két helyért, de papíron még akár a 4-5. helyen tanyázók is odaérhetnek, hogy még jobban bekavarjanak a favoritoknak. Nyolc fordulóval a vége előtt vagyunk, szóval még nagy meglepetések és kisebb csodák is bekövetkezhetnek. Az idény utolsó előtti Purgatórium-rovatában a feljutásra hajtók és a kiesőjelöltek mellett szó lesz a szezon Top3 negatív meglepetéséről is, de csak a tovább után.

Őszintén szólva, már korábban is megötlött fejemben a csodás visszajövetelek történetének elregélése számotokra, a Liverpool elképesztő mérkőzése azonban csak megerősítette ennek aktualitását. Így a következő sorokon az 1992-93 óta tartó Premier League tíz legbrutálisabb feltámadásáról olvashattok és nézhettek videókat.

Így január végére lassan körvonalazódni látszik néhány dolog Angliában, például az is, hogy a Leicester City bármekkora fél szezont is ment, azért talán a bajnoki cím nem biztos, hogy összejön idén a rókáknak. Azonban ez még közel sem jelent semmit, hiszen a Bajnokok Ligáját vagy akár Európa Ligát érő pozíciókért még harcolhat a gárda és ez önmagában vaskos csoda a tavalyi 14. hely után.

Az alábbiakban hasonló kisebb vagy éppen nagyobb fajta előre ugrásokat mutatunk majd a varázslatos angol bajnokság elmúlt közel 25 évből. Biztosan mondhatjuk, hogy egy 5.-6. hely is olyan mértékű meglepetésekkel ér fel néhány esetben, amelyet egy laikus egészen biztosan nem fog még fel sem.

A Liverpool alapvetően egy kedves kis csapat, ha nem akarná mindenki beléjük látni a régmúlt idők nagy világverő brigádját, Istenemre mondom, talán még kedvelném is őket. Nagyjából ugyanez áll Brendan Rodgersre is, aki idegesítő manírjai nélkül egy kifejezetten innovatív, kulturált edző benyomását kelti, kár, hogy a Liverpool irányításával járó médiafigyelem és nyomás megborította az elméjét, és emiatt valamiért állandóan olyan keresztet akar magára venni, amihez semmilyen köze nincs. Nagyjából ez történt ezen a hétvégén is, a pragmatizmustól megtisztított 'Pool ugyanis kifejezetten pofás játékkal rukkolt elő, és kis szerencsével akár a meleg szart is kiverhette volna a Norwichból - de nem tette, ez pedig egyúttal azt is jelenti, hogy a hétvégi Villa elleni meccs könnyen az északír karaktervadász utolsója lehet a Kop becses színe előtt. Hajtás után megsimogatjuk a Vörösök buksiját, még egyszer utoljára a helyére küldjük Diego Costát, és természetesen szokásos rovatainkkal is betámadunk.

A harmadik újonc bemutatására most sort keríteni, folytatva ezzel júliusban megkezdett sorozatunkat, legalább annyira béna, mint átigazolási időszakot üzemeltetni akkor is, amikor épp zajlik a szezon. Így hát mindenféle szégyenérzet nélkül jöjjön is a norfolki klub megéneklése.