A Boxing Day egy elég ősi időkig visszamenő tradíció alapvetően Nagy-Britanniában, amelynek bizonyos elemeiről még ma is sokat vitatkoznak a történészek. Számunkra azonban a Boxing Day pusztán egy dolgot jelenthet, tele hassal és alkoholmámorral megspékelt futballmeccsnézést. Az alábbiakban a Premier League történetének legjobb karácsonyi találkozóira tekintünk vissza. Tíz mérkőzés december 26. napjáról.
1992-93:
Sheffield Wendesday-Manchester United 3-3
Mindjárt kezdjünk egy nagy klasszikussal az első szezonból, ahol a Manchester United és a Sheffield Wednesday feszültek egymásnak. A United ekkor még csak kapart a pontokért és a harmadik helyen állt a bajnokságban, amit végül megnyert. A mérkőzést délidőben játszották és a Sheffield csapata már a hatodik percben két góllal (!) vezetett, Sheridan góljával pedig már hárommal is mentek a hazaiak. Azt pedig, hogy mit csinál ilyenkor egy Ferguson vezette Manchester United, azt úgy gondolom, sokan pontosan tudjátok. A pálya talaja, a szurkolók fanatizmusa, Cantona hihetetlen gólja és az összes momentum egy nagy élménnyé teszi ezt a 25 percet. Jó szórakozást!
1994-95:
Chelsea-Manchester United 2-3
Már megint a vörös ördögök. Ferguson csapata két megnyert bajnokság után ebben a szezonban nem tudta harmadjára is elhódítani a trófeát, de azért a United számára a siker összejött a még igencsak kezdetlegesen festő Stamford Bridge napsütötte lelátói között. A hangulat ismételten a tetőfokán, a Chelsea szurkolók a második gólt már a pályán ünneplik, örömük egészen egy percig tart. Micsoda fordulatok! Cantona természetesen ismételten a főszerepben.
1996-97:
Middlesbrough-Everton 4-2
Persze van az a pillanat, amikor a kisebb csapatok is elhagyják az agyukat és óriási mérkőzést rittyentenek a szurkolók számára. A közel 30 000 ember előtt megvívott találkozón a hazaiakat olyan neves játékosok képviselték, mint a BL győztes Ravanelli vagy a legendás Juninho. Továbbá egészen hihetetlen, hogy az Everton csapatánál már akkor is húzta az igát Unsworth vagy Duncan Ferguson. Nevetséges hiba a 16-oson belül, 2-2-es félidő, joga bonito a második félidőben.
1999-2000:
Coventry City-Arsenal 3-2
A Premier League történetének legsimább szezonja, amelyben a Manchester United végül 18 (!) ponttal nyeri meg a bajnokságot. A United mögött második Wenger gárdája a szezon végén, akik december 26-án azért beleszaladtak egy váratlan idegenbeli vereségbe. A BBC weboldala egyenesen „shock”-nak nevezi az ágyúsok vereségét, mi azonban ha alaposan megnézzük a hazaiakat, akkor olyan neveket találhatunk, mint McAllister, Robbie Keane vagy a marokkói legenda Hadji. Nos, ők mind a hárman beköszönnek Seaman kapujába. Keane gólja egyenesen varázslatos. A mester pedig nem más, mint Gordon Strachan.
2000-01:
Arsenal-Leicester City 6-1
Egy évvel később az ágyúsok állnak a jobbik oldalon. Az eset különösen pikáns, hiszen a jelenlegi listavezető a Leicester City az ellenfél, akik ezúttal is bőven kapnak gólt az Arsenal sztárjaitól. Henry tripla, Vieira gólja fenomenális és még Adams is betalál, igen méretes dugót akasztva a rókák kapujába. Fun fact: Szünetben mindössze 1-0 volt az állás a hazaiaknak.
2002-03:
Bolton Wanderers-Newcastle United 4-3
Legnagyobb szívfájdalmamra erről a mérkőzésről videót nem találtam az interneten, de kár lenne kihagyni. Hiszen már a 10. percben 2-1-re állt a találkozó és olyan játékosok szerezték a gólokat, mint Shearer vagy Okocha. A mérkőzés második félidejének a közepén már 4-1-re is ment a hazai csapat, de a Szarkák visszajöttek és ha bár egyenlíteni nem is sikerült, egy igazán őrült meccset hozott össze a két együttes. A Newcastle padján Sir Bobby Robson, a másik oldalon Sam Allardyce, a pályán pedig többek között az azóta már elhunyt Gary Speed.
2005-06:
Wigan Athletic-Manchester City 4-3
Remek találkozó, nem is lehet mást mondani. A randa sárga mezben játszó City korán megszerzi a vezetést, aztán olyan hibákat követnek el, amelyet még egy ötéves gyerek is szégyellne a biciklizés fortélyainak elsajátítása közben. Majd 4-1-nél ébredni viszont annyira érdemes, mint Turbo Man-t keresni karácsony napján, így a végeredmény változik ugyan, de a pontok elosztása nem. A mérkőzés egyik legjobbja azonban még így is Joey Barton. (Remélem legalább ezért tényleg megnézi valaki a videót majd.)
2006-07:
Chelsea-Reading 2-2
Jose Mourinho és az agyfasz. A Chelsea csapata hajt a triplázásért, a Reading bár jó formában van és végül az egészen elképesztő 8. helyet szerzi meg a bajnokságban. A mérkőzés azon túl, hogy számomra a kékek pontvesztése miatt nagyon emlékezetes maradt, valószínűleg ezt a 85. percben esett öngól kombót sem könnyű elfelejteni.
2007-08:
Chelsea-Aston Villa 4-4
Ilyen nincs, és mégis van, mondja az egyszerű parasztgyerek a belvárosban. Cech óriási hibája, a londoniak visszajönnek 0-2-ről, ráadásul egy félidőn át emberelőnyben futballoznak. Sevcsenko bombagólja és egy végtelenül vitatható büntető a végére. Volt itt minden, mint a búcsúban, csak győzzétek nézni. Őrültek háza!
2012-13:
Manchester United-Newcastle United 4-3
Szent sz.r. 0-1,1-1,1-2,2-2,2-3,3-3 és 4-3. A United nevetségesen simán nyeri a szezont, de ezen a mérkőzésen igencsak meg kell harcolniuk a három pontért. Persze Hernandez lövi a gólt a 91. percben, Obertan gólpasszt ad. Evans nem kérdez, inkább mindenhová betalál, Evra nem túl sok góljának egyikét lövi a mérkőzésen. Ferguson haja az esőtől és a mérkőzéstől olyan kócos lesz, mint éppen akkor ébredt volna.
Szóval mindenképpen készítsétek be a popcornt, a sört, a kólát vagy amit akartok, mert a Boxing Day ismételten közeleg és jó esély van rá, hogy olyan mérkőzéseket kapunk, amitől garantáltan leszakad az arcotok!
Boldog karácsonyt mindenkinek!