Az eheti review-t még azelőtt vállaltam el, hogy tudtam volna, mi vár rám a hétvégén. Egy budapesti túrával és mini szerkesztőségi ivászattal találkozóval megbonyolított hétvége után még mindig nem tudom hol áll a fejem, munkából is este hét után sikerült csak hazaesnem. De annyi baj legyen, a „Take one for the team”-elv mentén nekiesek, és olyan összefoglalót rittyentek nektek, amilyen eddig még nem volt. Ezúttal gifekkel mesélem el a hét történéseit: minden meccshez jut egy – nem feltétlenül a találkozóról kivágott jelenetekkel – hozzáadva egy-két fontosnak vélt kommentárral. Természetesen jönnek a szokásos rovatok is, így a tovább után ismét jön a hét képe, hét statisztikája és a hét - szerintem Google nélkül megválaszolhatatlan - kérdése is!

AFC Bournemouth – Everton 3-3

Mindig, de mindig van visszaút: a vendégszurkolók már a pályára berohanva ünnepelték Ross Barkley 95. percben szerzett gólját, ám Stanislas másképp gondolta. Az év meccse-díjára is esélyes a dolog, de a karácsonyi összeállításokban mindenképp ott lesz az újonc kiscsapat buzzer beatere.

Aston Villa – Watford 2-3

Kb. ezzel az arckifejezéssel konstatálhatta csapata játékát Rémi Garde és az Aston Villa vezetősége. Ighalo és Deeney újra betaláltak az újoncnál, úgyhogy Flores mester tanítványai magabiztosan tartják a középmezőnyt, míg a birminghamiak elkezdhetnek azon gondolkodni, hogy lehet, hogy nem csak a menedzsert kéne leváltani, ha nem jönnek az eredmények…

Crystal Palace – Newcastle United 5-1

Mark29 szerzőtársammal és die-hard Newcastle United-szurkolóval volt szerencsém találkozni a hétvégén a mini szerkesztőségi összeröffenésen. Ez neki annyiban volt pozitívum – amellett, hogy személyesen is megismerkedhettünk persze -, hogy nem kellett végignéznie csapata szenvedését a délután folyamán. Pardew rendesen elverte volt csapatát, mutathatta is volt játékosainak a lefújás után, hogy „don’t worry, be happy!”

Manchester City – Southampton 3-1

A City-nek olyan nehéz dolga volt a Szentekkel, mint Geoffrey-nak a galambokkal a tortán – jött a papírforma. Koemannak lassan ki kell okoskodnia valamit, hogy a felsőházban tartsa a csapatát, mert az utóbbi hetek formája nem ezt vetíti elő.

Sunderland – Stoke City 2-0

Ez tipikusan az az eredmény, amit amikor meghallottan, egyszerűen nem tudtam felfogni. Csakúgy, mint Ross anno a Jóbarátokban, hogy Rachel épp az aktuális barátnőjének apjával kavar. Mert hiszen adott a lúzer Sunderland, akit boldog-boldogtalan elgyepál, meg a masszív Stoke, aki a Chelsea elleni iksz és győzelem után a Southamptont is verte – most meg simán kikap a Stadium of Lightban. Ez a Premier League, kérem.

Leicester City – Manchester United 1-1           

Ezt a meccset sikerült kifognunk a mini találkozónk alapjául, ami kifejezetten jó döntésnek bizonyult, mert a tempó és a helyzetek száma megengedte, hogy tudjunk sokat beszélgetni. Persze mivel egy United-es beülős volt a helyszín, a szomszéd asztaloktól átszűrődő bazmegek segítségével a képernyőre sem kellett néznünk, hogy tudjuk, van Gaal majdnem ugyanazt hozza, mint a hétközi, PSV elleni BL-meccs alkalmával.

Tottenham Hotspur – Chelsea 0-0

Bóringcselzis gifet akartam, de amikor megtaláltam ezt a videót Fabregas legjobb pillanatairól a Spurs ellen, nem hagyhattam ki. Remélem elnézitek. Asszem ennyivel össze is lehet foglalni a vasárnap déli londoni rangadót, ami arra volt egyedül használható, hogy a rántott hústól ellustulva egy jót aludjon mindenki a tévé előtt a kanapén.

West Ham United – West Bromwich Albion 1-1

A West Ham, jó Robin Hoodhoz méltón, ezúttal a West Bromnak ajándékozott egy pontot. A hazaiaktól Winston Reid tipszmikszűt gondolta úgy, hogy megnehezíti egy kicsit csapata dolgát: öngóllal segítette a Pulis-csapatot, akik köszönték szépen és egy ponttal távoztak Londonból.

Liverpool – Swansea City 1-0

Tavaly José volt a Happy One, most meg Jürgen lehet az, ha a Pool így folytatja és ótvar játékkal is be tudja húzni a meccseket a betömörülő vendégcsapatok ellen. Most az utóbbi időben borzalmas formát futó Swansea-val szemben sikerült otthon tartani a három pontot, amivel a vörösök már a hatodikak, Rodgers-hendikeppel indulva.

Norwich City – Arsenal 1-1

Barney itt épp Arsenal-szurkolókat imitál, amikor meglátták, hogy a meccs előtti hét sérültjükhöz a 90 perc után csatlakozott Laurent Koscielny, Alexis Sanchez és Santi Cazorla is. Nem lesz könnyű a december Észak-Londonban, arról nem is beszélve, hogy a Norwich elleni döntetlen miatt a következő meccseken győzelmi kényszerrel lép pályára Arséne Wenger gárdája, ha szeretne tapadni az élmezőnyre. De az is lehet, hogy inkább jövőre szeretnének csak bajnokok lenni…

A hét képe

A hét statisztikája

Mesut Özil a legutóbbi 8 Premier League mérkőzésén 2 gól mellett 9 gólpasszt könyvelhetett el. Forma.

A hét kérdése

Melyik csatár gólja a legnagyobb garancia arra jelenleg, hogy csapata nem fog vereséget szenvedni az adott mérkőzésen? Avagy, ki az, akinek a csapata sosem veszített a legutóbbi 23 alkalommal, amikor ő betalált?

Fantasy és tippjáték

A fantasy-ről nehéz nyilatkozni, mert több sérültem van a keretben, mint bevethető játékos, de így jár az, aki utoljára augusztusban volt képes igazolni. Annyi baj legyen, legalább több ajándék jut majd nektek a szezon végén. Ahogy most fest a helyzet: Ricsi Richardson FC Nyüved csapata vezet, de szorosan, holtversenyben áll a második helyen Tas Benedek Liverpool FC-je (egyelőre jobb a helyezés, mint Kloppoé!). A harmadik helyen Gellén László Salákpuszta B-je zárkózik: ha ilyen jó a bé, milyen lehet az A-csapat?!

A tippjáték eheti körét coqbloq nyerte, lám ő is ráér tippelgetni, amikor több a szabadideje a sérülések miatt. Az összetett első helyén még mindig Emazohun húzza a mezőnyt, mögötte mindössze két ponttal lemaradva Mityu, további hárommal pedig Ricky – az ő accountjaikat kell feltörnötök, ha tuti tippeket szeretnétek. Ha sikerült, és jófejek akartok lenni, elküldhetitek majd nekünk is, mert blogunk csapatát DefinitelyMaybe viszi a 28. helyen, mc_deere, psychocska és jómagam pedig negyvenen kívülről várjuk a karácsonyi zúzást.