Remek fordulót zártunk: lejátszották a szezon eddigi legjobb meccsét, a Leicester visszatért, Big Sam és Pulis pedig ismét varázsolt. Hajtás után rendesen átnyálazzuk a hét meccsét és ránézünk az alsóbb régiókra is. A szemfülesek még egy kind of új szerzőt is felfedezhetnek a sorok között!

A háromnapos eszem-iszom, bejglifesztivál, pálinkaünnep és rokonlátogatás-maraton (másnéven "karácsony") végére ér lassan az ország, ez pedig csak egyet jelenthet: itt az ünnep utolsó napja, az angol Boxing Day. A szervezők és a DigiSport jóvoltából ma, 13:45-től egészen 22:45-ig élő, angol bajnoki meccseket láthat a nagyérdemű - azaz ti. Hab a tortán, hogy 22:45-től is angol bajnoki megy majd, felvételről.

Mivel a kétnapos szünetekkel lejátszott találkozók nem csak a játékosokat, hanem minket is megterhelnek, úgy döntöttünk, nem az egyes fordulókat vesszük ezúttal górcső alá, hanem megnézzük, mire mehetnek a vezető és nagycsapatok ebben a rohanásban. Jöjjenek hát a vélemények, a kommentszekciót pedig ti se hagyjátok szárazon!

A múlt heti módszer alapján a 16. forduló értékelésére ismét "felosztottuk" magunk között a forduló meccseit. Meglepetésben ezúttal sem volt hiány, minden napra jutott olyan eredmény, amire felkaptuk a fejünket. Szombaton a Manchester United, vasárnap a Tottenham, hétfőn pedig a Chelsea kapitulált. Utóbbiból következik, hogy a Leicester City pedig továbbra is szenzációsan teljesít.

Hiába harangoztuk be pár héttel ezelőtt Claudio Ranieri bukását, az öreg digó rendesen ránk cáfolt. A Manchester United ellen egy pont, a Swansea és a Chelsea ellen pedig három-három. Egyelőre megállíthatatlanul rohannak át mindenkin a Vardy-Mahrez duó vezetésével. Hajtás után a 16. forduló, ahogyan mi láttuk.

A kisebb csapatok meccsei olyanok, mint a magyar baloldali szavazók. Mindenki tudja, hogy léteznek, de csak kevesen láttak akár egyet is. Mivel majdnem több szerzőnk van, mint Chelsea gól a szezonban, mostantól gyakrabban számíthattok tőlünk a maihoz hasonló össszefoglalókra, ahol minden meccset igyekszünk kicsit részletesebben átnyálazni. Tovább után a 15. játéknap, avagy a nagynak mondott csapatok világégései.

Mikor 2012 őszén a Borussia Dortmund ellátogatott az Eastlandsre, jó másfél órán keresztül a közönség 90%-a azt sem tudta, milyen rendezvényen van. Akaratlanul is átvette az anyázás szerepét az álmélkodás. Klopp csúcstermékének erődemonstrációját persze előre megírták a csillagok: Mancinit nem egy elvetemült progresszív edzőként jellemeznénk, és a hatást csak fokozta, hogy a City drukkerek saját bőrükön utoljára 1970 körül tapasztalhattak európai csúcsfocit, amikor még a labda is szögletes volt.

A szombati és a vasárnapi program is különleges első meccsel rukkolt elő, hogy aztán a folytatás már a szokásos mederben folyjon. Ranieri brigádja hátrányból fordított, értelemszerűen Vardy és Mahrez gólokkal; a West Ham tovább osztogatta pontjait a szegényebbnek; van Gaal csapata folytatta a kreatív játék elleni hadjáratát, és a Bournemouth sem bír kilábalni a kilátástalanságból. Kattintás után tovább vizsgáljuk a hétvége történéseit.

Az egyszeri tévénéző először érzi jogosultnak idén a Super Sunday elnevezést, főleg, mert a múltheti Watford - Crystal Palace felhozatal kissé erős viccre sikeredett. Nem mintha a liverpooli derbik tavaly hoztak volna bármi mást is Jagielka álomgólján álmatag szenvedésen kívül, sőt, az Arsenal - MU kapcsán is Gibbs/Blackett öngóljáról szólnak a friss krónikák, nem pedig a Keane vs. Vieira párharcról. A folytatásban mégis rávilágítunk, miért lesz érdemes a TV előtt punnyadnunk az idei utolsó 20+ fokos hétvégén.

Persze nem a csillagászati, hanem az, amelyik a Bajnokok Ligáját is magával szokta hozni. Vajon folytatódik az angol klubok lejtmenete? Ha a Premier League egyre növekvő bevételei valóban fordított arányosságban állnak az Európában mutatott sikerességükkel (lásd a fenti kép), akkor idén továbbjutást sem várhatunk senkitől, jövőre pedig már klubot sem indítanak az angolok. De mi kerestük a pozitívumokat, és találtunk is néhányat.